A keresztút, keresztvitel, keresztrefeszítés
Keresztút (Kreuzweg)
A keresztút az a másfél kilométeres útszakasz, amelyen Jézus a keresztet hordozta.
A keresztút az a másfél kilométeres útszakasz, amelyen Jézus a keresztet hordozta.
Euszébiosz és Szent Ambrus püspökök a IV. században leírták, hogy Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja, hogyan kerestette meg Jézus keresztjét és építtette fel az első templomot a Golgotán a 320-as években. Később felállítottak néhány emléktáblát is a keresztút egyes helyein.
A XV. században már 12 márványtábla vagy emlékmű állt a keresztút mentén Jeruzsálemben. Ezeket stációknak vagy állomásoknak nevezték. A zarándokok megálltak az emlékművek előtt s egy kis szünetet tartottak az úton, hogy imádkozzanak és gondolkodjanak az eseményről, amely a felirat szerint ott történt. A középkorban igen látogatott volt az ottani keresztút, főleg a ferencesek vezetésével. A szentföldi zarándokok révén került Nyugat-Európába ez a lélekemelő imádság. Nemsokára emlékművekkel, szobrokkal juttatták a keresztúti ájtatosságot végzők emlékezetébe Jézus szenvedésének útját. Ekkor hét stációra osztották a keresztutat, a római hét-stációs templom mintájára. E stációjárásnak Rómában nagyobb ünnepek előtt - nagyböjt, kántorböjtök idején - bűnbánati jellege volt. Nem volt kapcsolata a keresztúti ájtatossággal. Más országokban még ennyi stáció sem volt.
Az 1600-as években alakult ki a keresztút végleges formája a 14 stációval. A barokk kor a keresztutak (kálváriák) építésének virágkora volt. Világszerte elterjedt a 14 stációs keresztút, különösen Porto Maurizio-i Szent Lénárd római ferences tevékenysége folytán. Ő maga 576 keresztutat állított fel.
A keresztút tisztelete és gyakorlata ezután egyre jobban elterjedt a keresztény országokban. Mivel a legtöbb hívőnek sohasem volt alkalma a Szentföldre zarándokolni, a városokban kezdtek építeni keresztutakat a jeruzsálemi mintájára. A szabadtéri keresztutakon minden állomást egy-egy kis kápolna vagy emlékmű jelzett a megfelelő felirattal. A legnépesebb zarándokhelyeken embernagyságú szobrok ábrázolják az egyes stációk történetét. Ma már minden katolikus templomban van egy megszentelt keresztút. Az állomásokat 14 megszámozott kép, festmény vagy dombormű jelzi.
A keresztút tisztelete és gyakorlata ezután egyre jobban elterjedt a keresztény országokban. Mivel a legtöbb hívőnek sohasem volt alkalma a Szentföldre zarándokolni, a városokban kezdtek építeni keresztutakat a jeruzsálemi mintájára. A szabadtéri keresztutakon minden állomást egy-egy kis kápolna vagy emlékmű jelzett a megfelelő felirattal. A legnépesebb zarándokhelyeken embernagyságú szobrok ábrázolják az egyes stációk történetét. Ma már minden katolikus templomban van egy megszentelt keresztút. Az állomásokat 14 megszámozott kép, festmény vagy dombormű jelzi.
1. Jézust Pilátus halálra ítéli;
2. vállára veszi a keresztet;
3. először esik el a kereszt súlya alatt;
4. Anyjával találkozik a keresztúton;
5. Cirenei Simon segíti vinni a keresztet;
6. egy asszony (Veronika) megtörli kendőjével Jézus arcát;
7. Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt;
8. beszél a síró asszonyokhoz;
9. harmadszor esik el a kereszt súlya alatt;
10. megfosztják ruhájától;
11. keresztre szegezik;
12. meghal a kereszten;
13. leveszik a keresztről és Anyja ölébe helyezik;
14. eltemetik.
Keresztvitel
Az ókorban a kereszthalálra ítélt ember büntetésének része, az elítélt a →keresztfa vízszintes gerendáját a vállán vitte a kivégzés helyére. Nyakába általában fehérre meszelt, fekete betűs címtábla volt akasztva, melyre fölírták nevét és vétkét. A kereszt függőleges szára a vesztőhelyen állt földbe ásva (→keresztrefeszítés). Jézus is maga vitte a kb. 30 kg-os keresztjét →keresztútján a →Golgotára A kivégző menetet a centurio vezette egy szakasz katonával és a zsidó főtanács kirendeltjével. Jézus után a két lator vitte a maga keresztjét; majd a keresztreszegezést végző 4 katona s egy újabb szakasz (Mk 15,16) ment. Az egész éjszakán át tartó zaklatásban és kínzásokban elgyöngült Jézus a keresztjét kb. a Gennath-kapuig tudta vinni, ott Cirénei Simont kényszerítették arra, hogy vigye a keresztet.
Keresztrefeszítés
Jézus keresztje lehet latin kereszt vagy Antal-kereszt (az ilyen keresztnek nincs felső szára, T betű alakja van). A keresztet sok esetben Mária Magdolna öleli át, akit általában kibontott, szőke hajjal ábrázolnak. Szűz Mária közelében található János evangélista és olykor még két Mária nevezetű asszony, akiket a középkortól Mária féltestvéreinek véltek: Mária Kleofás valamint Mária Salome (id. Jakab apostol és János evangélista anyja). A Jézus keresztjén található négy betű egy latin mondat szavainak kezdőbetűi: Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum (Názáreti Jézus a zsidók királya).
 |
| Zell am Ziller |
 |
| A kereszt alatt: Szűz Mária és János evangélista (Szent Szív templom, Innsbruck) |